32 évesen úgy gondoltam itt az ideje egy babának. Akivel csak beszéltem mindenki áradozott milyen jó, ha az embernek van egy gyereke. Most már nekem is van. Így szülés után lassan 9 hónappal már én is kezdem élvezni....
Web Counter Stats Internet Marketing Consultant
2008-01-12 09:34:29 MajdnemNyuszi:
Ezt a blogspotra írtam volna, de már 2-odjára felejtettem el a jelszavamat, úgyhogy ide írok, remélem, olvasod néha!
Nagyon drukkolok neked, és biztos vagyok abban, hogy sikerülni fog! Azért a sok koffeinnel vigyázz, mert pont a cél előtt fogsz totál kirongyosodni agyilag. Néha az alvás azért jót tesz, még ha 1-2 óráról is van szó.
Vigyázzatok magatokra!
Puszi
2007-09-11 07:47:53 Casperanyu:
Nálunk is megy a harc a könyvespolcokért, csak nálunk Apának kicsit hízelegni kell. Addig is próbálom a lakás különböző pontjaira pakolni a könyveimet-a múltkor már megszánt és 2 polcnyi helyet sikerült kibuliznom. :) A vajaskenyérről annyit, h én kiskoromban a szomszéd bácsitól (akivel igen jóban voltam) kacsát sütöttünk. Megkaptam a combját és félig megrágva vissza akartam vinni. Anyám szerencsére elkapott. Macus is (Apa szavaival élve) "egy szegény etióp kisgyerek"! :)
2007-08-20 08:56:31 MajdnemNyuszi:
Tök jó ez a fotóalbum! Macus nagyon aranyos baba! Te meg egy ügyi kislyány vagy!
Ui: Azért kitörölhetnéd a spamokat végre!
Csőváz
2007-06-01 19:07:40 GMan:
Szió! Szorítok apukádnak!-majd feltétlen írd meg, h mi újság! Gratula a partyhoz, sajna az én decemberi fiam csak szobabulit kap majd,de már most elkezdtem szervezni! A homeopata gyógyszerek közül csak a kúpot ajánlották és Gy azt a kamillás bigyót. A bogyót sikerült beszerezni, de a kúp kérdésben úgy néztek rám, mint egy ufora. Kipróbálni még nem volt alkalmam, mert stagnálnak a fogcsíráink.
2007-06-01 15:48:32 MajdnemNyuszi:
Jobbulást kívánok apukádnak, és kitartást!!! És neked is!
Puszi
2007-05-19 13:41:12 John:
2007-05-18 11:44:19 MajdnemNyuszi:
Nagyon sok boldog születésnapot Fannibabának!
2007-03-22 14:59:52 Sandybandi:
Szia! Jó régen olvastalak már, és mint mindig jó volt olvasni téged. Sok furcsaság van az életben, az emberek megérnek sok mindenre, ki előbb, ki később. Persze van aki sose.
2007-03-20 23:16:40 MajdnemNyuszi:
Hogy vagytok? Mikor írsz? Hm?
2007-03-18 21:48:04 Nóri:
Mekkora bunkóság idejönni és osztani az észt az üzenőfalon!! Okoska, keress egy szopifanatik fórumot, van épp elég és oda írkálj, ne itt rontsd a levegőt!
Amilgade, jó a blogod és ne foglalkozz a hülyékkel!! N.
2007-03-04 23:45:10 MajdnemNyuszi:
Háááát csajok, amint látjátok, lassan üldözési mániám lesz! :-)) Figyelmetlen voltam, én inkább az üzenőfalat nézem mindenhol, és persze, utána már én is értettem, min zúdúltál fel, Kati! Hát ezúton is "gratula" a hozzászólónak! Nektek pedig a szokásos: Csőőőőő
2007-03-04 21:20:26 Kati:
Bocsi MajdnemNyuszi. Nem rád gondoltam, hanem legfelül az Utolsó hozzászólásoknál olvastam a névtelen megjegyzést. Annyira felhábotriitott, hogy nem tudtam szó nélkül hagyni. Elnézést mégegyszer azoktól, akik magukra vették.
Kati
2007-03-01 16:44:57 Amilgade:
MajdnemNyuszi:
Szió!
Nincs semmi baj a hozzászólásoddal! Az utolsó hozzászólásoknál van egy üzenet, amitől nekem is felment egy kicsit az agyvizem, és Katinak is.
Nehogy elhagyj bennünket! ;-)
2007-03-01 13:08:50 Sandybandi:
Én sem értem mi volt MajdnemNyuszi hozzászólásával a baj. Egyik gyerek ilyen a másik olyan, ami jó az egyiknek nem jó a másiknak. Nekem ennyi jött át. Na meg az, hogy mindenki úgy bírkózik meg a kezdeti nehézségekkel, ahogy tud. Én nagyon-nagyon béna anyuka voltam, de ma már belejöttem (talán). A gyerekem 9 éves, gyönyörű és okos, és túl élte az anyja kezdeti bizonytalanságait.
2007-03-01 11:24:22 MajdnemNyuszi:
öööööööö
Nem tudom, mi baj van az előző hozzászólásommal?! Felvilágosítanátok?
2007-02-17 12:58:43 Kati:
Az utolsó hozzászólás nagyon keménynek hangzik. Van gyermeked, vagy csak ilyen könnyen ítélkedsz?
Sírt már a gyermeked az éjszaka kellős közepén, és azt se tudod, hova nyúlj, mit adhatnál szegénynek, hogy megnyugodjon.
Nekem szerencsém volt, mert tudtam szoptatni, de nem mindenki van ezzel így!!!! És akkor hiába mondod, hogy szoptasd meg a gyereket! Hiába adnál neki forralt vizet,ha nem issza meg, és síííííííííír.
A zöldség, a gyümölcs a legfontosabb. De Te, aki biztosan csak zöldséget és gyümölcsöt adsz a gyermekednek, tudod, és 100%-osan tisztában vagy annak bio eredetével.?Mert ugye Te is csak ilyet adsz a gyermekednek, nem amit a szupermarketben árulnak!!
Vagy mindezt a nagykönyvből olvasva, mindenkit kioktatva teszed.
Kedves Amilgade, azért, mi ,a többi olvasóid is követünk el hibát a gyereknevelésben, és szívesen olvassuk továbbra is, hogy vannak hozzánk hasonló ANYUKÁK!
Üdv.: Kati
2007-02-05 16:34:44 MajdnemNyuszi:
Szia amilgade!
Minden gyerek más -és más. Van jó étvágyú, és van kevésbé "étkes". Van olyan is, hogy kiskorában nem akar enni, és pár hónap múlva, nem lehet elhajtani a kajától. És fordítva. Az én kisebbik fiam már 6 hónapos jorától eszik mindent, amit mi. Semmi baja tőle. Ő is addig nyígott, míg adni kellett neki. Értem az orvosok és a védőnők véleményét, hogy a baba bélrendszere még nem olyan fejlett, hogy a felnőtt kaját megeméssze, de úgy látszik vannak gyerekek, akik ezt maradéktalanul cáfolják. :-) Mivel, mint mondtam, minden gyerek más- és más. Kitartás az éjszakázáshoz! Az sem mindegy, hogy ébren vagy már alva teszed le. Egyébként én is sokat éjszakázok... Ez van. Csőő
2007-02-05 13:51:05 Timimimi:
Szia!
Szerintem is szörnyü az elindulás a gyerekkel, sőt nekem már kettő van. Mire elindulunk az én vérnyomásom 200 lessz. És a férfiak már csak ilyenek az én férjem is halálos nyugalomban öltözködik , engem meg 100-szor kiver a víz, és akkor még megkérdi, hogy most miért idegeskedsz?
2007-02-02 15:07:19 Sandybandi:
De még mennyire, hogy rendben van. 9 éves és gyönyörű, ja nagyon okos. Szóval semmi baj, de akkor én is féltem, hogy mi lesz. Talán ezért nincs csak egy gyerekem. Egyébként 7 évi házasság után született és nagyon vártuk és kibirtam a terhességet is, csak egy kicsit kicsi lett a lányom 38. hétre. A terhességem vége felé már nem nőtt a lányom, de most óriási. Rengeteg energiája van. Jól megszenvedtem vele, de olyan jó, hogy van nekünk.
2007-02-02 13:58:34 Amilgade:
Sandybandi: ugye minden rendben van a gyerekkel?????
A hétvégén meg akartuk mutatni Macusnak a havat. A hegyekbe 20 centis hó van, ezért gondoltuk felmegyünk egy kicsit. Balázsékkal mentünk, és a kedvenc helyünkre próbáltunk elmenni. Addig nem is volt baj, amíg be nem fordultunk arra az útra, ami felvisz a Bükk-fensíkra. Mert az az út, tükörjég volt, amit először nem vettünk észre, mert szépen mentünk fölfele. Azt észrevettük hogy az elektronika rásegít egy kicsit, de hát ez a "dóga". Már majdnem felértünk az "egyenes" útszakaszhoz, amikor rámentünk egy még jegesebb szakaszra, ahol majdnem lefulladt az autónk. A férjem mondta is, hogy reméli Balázsék nem akadnak el, mert emelkedőn a büdös életbe nem indulunk el hólánc nélkül. Elakadtak.
Mi is megálltunk, kézifék behúzva! A férjem kiszállt, és majdnem dobott egy hátast, mert tükörjég volt az egész út. Én meg a kocsiban "bizisten" úgy éreztem, hogy visszafele csúszunk. Egyből azok a szegény gyerekek jutottak eszembe, akik megfulladtak, mert a kocsi becsúszott a vízbe. A férjemnek is ez jutott eszébe, mert visszajött (nagy nehezen, csúszkálva), és hátrafele csúszva az út szélére álltunk, ahol volt egy kis hó. Mi bennt a gyerekkel a kocsiba, a férjem Balázs feleségével próbálta tolni a kocsijukat, hátha elindul, de csak állt egy helyben. Jött egy autó szintén fölfele, akinek meg kellett állni, mert Balázsék az út közepén álltak. Onnantól kezdve az az autó sem tudott elindulni, sőt, a kanyarba keresztbe fordult, és a hátsó kereke az árokba landolt. Közben fenntről jöttek lefelé (autók) pipiskedve. Komolyan mondom, szinte topogtak a kerekek, úgy jöttek lassan. Ők is megállatak segítettek a 2 kocsin. Megfordították, hogy lefele tudjanak menni. A férjem visszajött, és ott maradtunk tök egyedül felfelé menetbe. Egyértelmű, hogy mi sem tudtunk elindulni. Térerő meg nincs. Megpróbáltunk fordulni, de a mi hátsó kerekünk is az árokba landolt, ráadásul úgy, hogy a kocsi fara beleállt az út oldalában lévő hóba. Balázsékkal úgy beszéltük, hogyha 20 perc múlva nem jelentkezünk, felgyalogol valahogyan, hogy segítsen. Addig nem vártunk! Kiszálltam, felmásztam az út oldalára, ott vagy 30 centis hó volt. A kocsinak a hátsó ajtajából épp az üveg és alatta egy kis rész látszott ki. Na ott kezdtem tolni, de a kezem alatt éreztem, hogy a lemez benyomódik, mondom magamba, még az kell, hogy behorpasszam a alig 3 hónapos autónkat. Most cseréltük le szeptember 5.-én a régi autónkat egy újra. Bár a régi is csak 3,5 éves volt, de mivel nyáron belénkjöttek hátulról, és bár úgy megcsinálták, hogy semmit nem lehetett észrevenni, mégis kaptunk az ajánlaton, amit a márkaszervíz a javítás után tett, hogy bevenné az autónkat, ha vennénk egy újat. Na szóval, próbálom tolni, a kocsi meg sem mozdul. Na akkor kapott el a pánik. Egy másféléves törpével, fennt a hegyekbe, 0 fok alatti hőmérsékletű időben... Aztán végül meg tudtam lökni az autót, hogy a kerék kijöjjön az árokból. Utána azt néztük, hogy leszakadt-e a kocsinak az alja, de szerencsére nem. Mi is elindultunk lefelé. Szegény Balázsék már tök idegek voltak, és baromi lassan mentek, hogy beérjük őket, ami sikerült is. Miközben lefelé araszoltunk, felfelé jött a kavicsszóró autó!!!!:-) De nem vette el ez az incidens a kedvünket. Irány Bánkút!!
Végül Szentléleken kötöttünk ki, ahol Macus mászkálhatott a hóban, de sajna nem jött be neki. Inkább a szánkózás érdekelte, de még nincs neki való szánkónk. Hulla fáradtan érleztünk haza, és levontuk a tanulságot, hólánc nélkül sehova!!!!!!!
Ezt is megéltük!!! :-) :-) Macus másféléves kislány. Aki önállóan tud enni kanállal, villával. Tud inni pohárból, bár néha magára önti a tartalmát, és még mindig a cumisüveg a kedvenc. Éljen az Avent, mert 1,5 éves, és semmi baja, pedig mostanában Macus teszteli rendesen, pl. milyen magasról lehet ledobni. Még idáig bírja, csak baromi ronda már, főként a cumi része, de nem kap újat, mert épp a leszokás útját járjuk.
A beszéd területén is nagyot fejlődtünk, úgy néz ki Karácsonra folyékonyan fog beszélni. Meg tudja különböztetni a betűket és számokat. Kettőig elszámol, onnantól kezdve, minden kettő. Rendületlenül babázik és kockázik. Remélem a dupló is tetszik majd neki, mert azt kapott karira, egy jó nagy vödörrel.
Még mindig nem alszik rendesen éjszaka, de már a nagy autós ágyában alszik. Imád hisztizni, és kihasználja nagyapja szeretetét. Mostanában ha dühös, verekszik. Elég erősen be tud mosni az embernek. Nagyit rendesen megharapta, úgy, hogy azt hittük orvoshoz kell mennie. Szóval ez a következő projekt, hogyan kell leszoktatni az agresszióról egy kisgyereket. Elég nehéz, különösen azért, mert ha hisztizik és verekszik, az ember alig tudja visszafogni magát, hogy vissza ne üssön.
Na de Macus a miénk, és szeretjük, nagyon szeretjük!!!!
Az ember kitakarít és egy-pár napig rend tisztaság van a lakásban... ez volt eddig. Manapság ez úgy történik, hogy Macust átviszem anyuékhoz, mert segítség címén, az elpakolt játékokat azonnak kipakolja, és így nem haladok semmire. Én gyorsan takarítok, bár kislányom szobájába egyre több időt töltök, mert abban az óriási káoszban összeszedni a játékokat, és a helyükre tenni egyre nehezebb. Valszeg összegyűjtöm az alig használt "nem szeretem" játékokat, és Karácsony tájékán valamilyen civil szervezetnek odaadom, biztos van olyan szegény kisgyerek, aki szeretne játszani vele. Ott tartottam, hogy végre rendet raktam, és tisztaság van az egész lakásban. Ekkor jön Macus, a mumus!!
Biztos lesz valami morzsálós nasi a kezében, pedig Fanni nem szokott nasizni, de takarításkor tuti!!!! Ez Murphy törvénye!! Betipeg a birodalmába és módszeresen elkezdi kipakolni a helyére rakott játékokat, miközben morzsál, maszatol. Ezután biztos ami biztos alapon szét is hordja a játékokat az egész lakásban. Kb 1-1.5 óra múlva már úgy nézünk ki, mintha anyuka csak a popóját meresztené itthon, és nem csinálna semmit. Nem lehet szétlátni a lomtól, bocsánat... a játékoktól.
Imádom a világos dolgokat, ezért nálunk mindenhol fehér, na jó a folyosón bézs/kék színű szőnyeg van. Bocsánat VOLT!!!! Most már olyanok mint abban a bizonyos mosópor reklámban a törülköző, SZÜRKE!!! Macus tett róla, hogy új színt kapjon a szőnyeg. Az ejtőernyős korszakában - ez akkor volt, amikor hason feküdt és megpróbált mászni - tuti biztosan viszontláttuk az előzőleg evett ennivalóját. Hiába volt habtapi, takaró stb. Fanni addig ügyeskedet, míg a feje biztosan a szőnyeghez ért, és akkor bukott egy nagyot. Addig nem ám!!! Az nem volt érdekes. Később banán evés után, a ruhájában biztos volt egy-két darab, amit előszeretettel belenyomogatott a szőnyegbe. Elvileg a szőnyeg, illetve minden berendezés kibír egy-pár évet, de úgy látszik egy 1,5 éves törpének sikerül pár hónap alatt leamortizálni az egész lakást. Mi meg a férjemmel bánatosan szemléljük a "fejlődést"!! Mi lesz később!!!!??? Lassan már nem lehet hozzánk jönni, mert Macus biztos akkor fog valamit szétmázolni, mondjuk a kanapén...
Hát Macus!!! Úgy bizony, a kismackóm, alias Hörcsög, már dumcsizik. Persze még mindig halandzsál egy kicsit, de legtöbbször már magyarul próbálkozik megértettni magát.
pl. "Boncsddddki": értsd Bontsd ki a májkrémet, vagy amikor felébred, akkor "maszik, maszik" : értsd kimászok az ágyból.
El kezdtem írni, hogy miket mond már, de abbahagytam 50 szónál, és mivel mostanában már szavakat egymás mellé illeszt, így már nem is tudom leírni, hogy mi újat tud már.
Félelmeim: jelenleg 3. személyben beszél, bár gondolom ilyenkor ez még normális. Normális?????????
Erről írnék a szakdolimba. Azt hittem nagyon egyszerű lesz, ezért választottam ezt a témát. Tévedtem... nagyon nagyot tévedtem. Oly nagy az anyag, hogy egyszerűen nincs időm rendesen "beletemetkezni". Ezért csak felszínesen foglakozom vele, miközben rossz a lelkiismeretem, és egy picit félek is, hogy összegányolom a szakdolimat.
Közben tanulnom is kellene, mert van kb. 2 hónapom a ped. tárgyakra, és baromira nem érdekelnek. Egyszerűen szenvedek, ha tanulni kell őket. Gőzöm sincs, hogy fogok levizsgázni belőlük. Szegény anyukám ösztönzés képpen megígérte, hogyha sikerül az államvizsgám januárban a konyhámat teljesen átalakítja, úgy ahogyan én szeretném. Persze a költségeket Ő állná. De még ez sem tud inspirálni!!!! :-) :-) Ha ezt (konyha felújítás) inspirációs eszköznek vesszük!! :-) :-)
Egyszóval...energiát és kitartást kell kapnom valahonnan. Mit szólnátok egy kis táv-techno energiaközvetítéshez??? :-):-)
Írta: amilgade Hozzászólások:1
Címkék: egyetem
Értékelés: 0.00
Macusnak 1 hónapja ceruzát adtunk a kezébe, és anyukája megmutatta a kb. ovis rajztehetségét. :-) :-) Na azóta rajzolunk...mindent!
Falat például, vagy asztalt, széket, ülőgarniturát, vagy csak egyszerűen a rajzlapot, de az nem annyira érdekes. Viszont rajzolva megtanulta a formákat, és kezdi a színeket is, pedig ezek idáig komoly fejtörést okoztak a magzatomnak! :-)
Reggelente mutatja és mondja, hogy kéri a ceruzáit, és babát kell rajzolni neki. Sőt reggelizni is ceruzákkal megyünk, mert annyira!!!!! jó beleturkálni vele az ételbe!!!!
Csak a lakásunk, illetve a berendezés nem fogja túlélni a művészi hajlamait.
17 hónapos nagylányom van. A napokban egyre többet "beszél", kb 20 szót már ismer. A hétvégén elmentünk a Metróba, és kinézett egy több mint 20.000-res Malackát, amiről sikeresen le tudtuk beszélni, egy "ocsó" baba segítségével. Ezek után a babát ringatva járkált a polcok között, miközben a "csicsija-babuja"-t mondogatta, életében először. Mi a hátamögött mentünk, és szétröhögtük a fejünket. Eredetileg egy hintaló miatt vittük magunkkal, mivel feltett szándékunk egy ilyen "állat" vásárlása karácsonyra. Amint meglátta a "paci"-t (így hívja), azonnal simogatni kezdte, engedelmesen ráült, de hintázni nem nagyon akart. Most aztán fel lett adva a lecke, hogy kelle-e vagy nem??!!! Utána egy lego duplo-t (farmos és állatkertest) néztünk, Macusnak egyből az állatkertes tetszett, a zöld krokodil bolondította el. Pedig esküdni mertünk volna rá, hogy a farmos jön be, mivel már minden állatot ismer, amik a farmon élnek. Itt is a kérdés az, hogy fog-e építkezni vele??!! Mivel elég drágák ezek a duplos "jószágok", nem mindegy, hogy a polcon lesz, vagy a szőnyegen. Még nem is vagyunk karácsony közelébe, de már most dillemát okoz a vásárlás, mi lesz később???
Ha valakinek van valami ötlete, hogy egy másfél éves kislánynak mit lehet venni, legyen szíves ossza meg velem!!!
A mai napon kölcsönadtam az egyik barátnőmnek a fennt nevezett könyvet. Még nem olvasta, és egy jó könyvet kért tőlem. Ismerem az ízlését, tudom, hogy tetszeni fog neki.
Én kb. 12-13 évesen olvastam először a Jane Eyre után. Akkor meg sem értettem a könyvet, nem tudtam felfogni az a hátborzongató szeretet-gyűlölet érzést, ami a könyvben megjelent. Arra viszont jól emlékszem, hogy mennyire felkavart, és még mai napig hevesebben dobog a szívem, ha rágondolok a történetre.
Legeza Ilona könyvismertetéséből másolva (http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0245) A történet színhelye egy jokshire-i tanya, a Szeles domb, az Earshaw család fészke. A gazda egy este talált gyereket hozott magával, Heathcliff-et. A fekete hajú "váltott gyerek" és a ház leánygyereke, Catherine között szerelem színezte pajtásság alakult ki. Az apa halála után Catherine bátyja, Hindley, béres sorba taszítja a betolakodót. Heathcliff nem bírja sokáig ezt az életet, s mikor úgy érzi, hogy kis barátnője is elfordul tőle, megszökik. Catherine férjhez megy a környék legelőkelőbb birtokosának, Lintonnak szelíd fiához, Edgárdhoz. Jó néhány év múlva Heathcliff gazdag és művelt férfiként tér vissza, s nyomban nekilát, hogy bosszútervét megvalósítsa, először a Szeles dombot szerzi meg az őt annyira gyűlölő Hindleytől. Ördögi praktikákkal az apák és anyák vélt vagy valóságos vétkeit az új generációkon akarja megbosszulni, s eközben még saját fiát is feláldozza...
Nem tudom kinek mennyire tetszik a történet, de aki még nem olvasta, szerintem próbálja megszerezni valahonnan...megéri!!!!
Persze, mint majdnem minden "bestsellert", ezt is megfilmesítették. Kár volt... szerintem. A papíron levő szenvedélyt, nem tudták visszaadni a filmvásznon, vagy talán a szereplők választásával volt baj. Pedig többször is megpróbálták, sikertelenül.
Írta: amilgade Hozzászólások:0
Címkék: Könyvek, filmek
Értékelés: 0.00
